Ha mozdulsz kint, valami megmozdul Bent...

Rászánod magad – akár, mert régóta dédelgetett vágyad, akár hirtelen felindulásból - és eljössz. Szembenézel magaddal a tükörben, megmozdulsz és nincs visszaút.
Valami végérvényesen megváltozik benned, és ez által körülötted.

Mert a hastánc nem „csak” tánc, a csípőnyolcasok nem csak tekergések és vonaglások, ennél sokkal több… maga az élet.

A vízszintes nyolcas –amit, már az első órák valamelyikében több-kevesebb sikerrel próbálsz „leírni”- amellett, hogy szép kerek, igazán nőies „figura”, a mindenséget, az örök életet, a végtelen körforgást szimbolizálja. Úgyhogy egy pillanatig se gondold, hogy nem fog „beleszólni” az életedbe!  

A folytonossága, az áramlása, a ritmusos lüktetése felébreszti, beindítja az energiákat, az érzéseket.  

A jóga órákon sokszor elhangzik „Figyeld az érzeteket!” Hát figyeld hastánc órán is!

Figyeld meg magad, melyik zene, melyik mozdulat, melyik ritmus mit üzen, mit tár fel és mit akar még jobban elrejteni előled.  Ami kitörni készül, azt engedd szárnyalni, ami még visszahúzódna, azon dolgozz! És itt megint nem csak arra gondolok, hogy fizikálisan legyen dinamikus az a lökés, laza, huncut a váll, vagy ölelő a karod, hanem figyeld magad!

A kifelé, vagy a befelé irányuló mozdulatoknál érzel nehézséget?
Mersz elindulni, elmozdulni a helyedről?
Tudsz hátat fordítani tánc közben?
Mindig késésben vagy esetleg sietsz a zenéhez képest?
Felmered emelni a tekintetedet?
És ezek csak a „technikai” részből adódó kérdések, hol van az még, hogy a csoporton belül hogy kommunikálsz, mennyire vagy toleráns, mersz-e kérdezni, vagy a legfontosabb, meg tudsz-e mozdulni önállóan vagy azt szereted, ha vezetnek, és csak követned kell a tanárt….vagy, vagy, vagy még sorolhatnám, hisz 1001 félék vagyunk.

Előfordulhat, hogy egyszerre túl sok minden tör elő, de ne engedd, hogy ez elbizonytalanítson sem magadban, sem abban, hogy jó helyen vagy-e.

Ha valamit „felpiszkált” benned a tánc, amivel nem kellemes az egonak szembenézni, nem az lesz a megoldás, hogy nem jössz többet órára… :)
Gondold át, keress párhuzamot a „hétköznapi” életedben a hasonló problémákra és próbáld meg ott is javítani a hibákat! Meg fogod látni, hogy minden összefügg, és csodálatosan ki fogják egészíteni egymást a tapasztalatok.

Ne az legyen célod és ne várd, hogy holnap vagy a következő foglalkozáson már minden tökéletesen szuper lesz, mert nem… de légy azon, hogy minden nap és minden táncórán egy kicsit „jobb” önmagadat lásd vissza a tükörben, mint az előző alkalommal. :)